Nemzetközi nyomással próbálták elvitatni Svájc helyét az IMF vezérkarában
A feltörekvő országok és az Amerikai Egyesült Államok több helyet akarnak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatóságában, szerintük Európa túl nagy szerepet kapott a szervezet vezetésében.
A svájci pénzügyminiszter, Hans-Rudolf Merz azonban megvédte a svájci érdekeket, jelentette a swissinfo.
Egy pénteki washingtoni sajtókonferencián, amikor a két napos konferenciáról számoltak be, amelyen részt vettek a G20 országok pénzügyminiszterei, az IMF és a Világbank képviselői, Merz határozottan kiállt a svájci IMF képviselet mellett.
Az alpesi ország az IMF-ben ráadásul hét másik, főként ázsiai országgal képez platformot.
Azonban Kína, India, Mexikó, Brazília, Dél-Afrika és Törökország is régóta szeretnének helyet kapni az IMF vezetésében. Az Egyesült Államokkal támogatásával egyre többet hangoztatják véleményüket, hogy a krízis miatt megroggyant európai gazdaságok túlképviseltek a nemzetközi szervezetben.
Merz szerint, mivel Svájc nem tagja az Európai Uniónak, ezért nem rajtuk kellene számon kérni az EU túlprezentáltságát. Ráadásul a svájciakkal közös platformon csak egy EU ország található: Lengyelország.
“A svájci részvételt az IMF vezetésében bőségesen megindokolja gazdaságunk és pénzügyi központunk nagysága és fontossága, valamint az IMF-ben végzett munkánk”, hangsúlyozta nyilatkozatában a pénzügyminiszter.
A svájci kommentárok érzékeltették, hogy mekkora nyomás nehezedik a svájci gazdaságra, amely a19. legnagyobb a világgazdaságban (az IMF szerint), valamint az olyan kisebb európai országokra, mint Blgium (20.) és Dánia (31.)
Svájc és más európai országok is felismerték, hogy a tagság kiválasztásának módja elavult és készek kompromisszumokra, ha azok nem hátrányosak rájuk nézve.
A németek véleménye az, hogy két széket fel kellene adni és a hagyományt, hogy az IMF elnöke mindig európai legyen. Belgium öt százaléknyi szavazati joggal többet adna a fejlődő országoknak.
Bern is nyitott az újraelosztásra, azonban csak a legkevésbé képviselt országok felé nyitna, ez úgy tűnik, hogy kizárná Kínát.
Kína több európai koncesszióra vágyik, míg az Obama adminisztráció nyíltan megkérdőjelezte az európai hegemóniát a nemzetközi szervezetekben.
Az amerikaiak türelmetlenségét jól mutatja, hogy augusztus elsején nem fogadták el az IMF 24 tagú vezetésében az európaiak hosszú távú dominanciáját jelentő előterjesztést. Emiatt zátonyra futhat az elnökség 20 tagúra csökkentését irányzó tervnek, amely november elsején, a jelenlegi igazgatóság mandátumának lejártakor lépett volna érvénybe.
Az amerikaiak attól tartanak, hogy a fejlődő országok, ha nem integrálódnak be az IMF vezetésébe, akkor továbbra is képtelenek lesznek felelősségteljes részvételre a világ pénzügyi rendszerében.
Ian Vasquez, a Cato Intézet (Globális Szabadság és Jólét Központ) igazgatója szerint az USA számára legfontosabb szempontok:
“Az Obama adminisztrációnak határozott világképe van, azonban úgy tűnik, hogy taktikájuk egyik fontos eleme az, hogy Kínától koncessziókat szerezzenek olyan területeken, mint a kereskedelem és a külpolitika.”
Ha Svájc gazdasági jelentősége csökkent, akkor az amerikaiaké biztosan nem nőtt. Sokan jelezték, hogy az USA először csináljon rendet a saját háza táján és csak utána követeljen engedményeket az európaiaktól.
A legnagyobb kérdés egyébként az IMF-ben az amerikai uralom kérdése, hiszen annyi szavazati joggal rendelkeznek, hogy bármit megvétózhatnak, ezt még az EU soros elnökségét ellátó Belgium is megváltoztatná.
Vasquez és az amerikai jobboldal szerint az IMF-et be kellene zárni, mert a globalizált és liberalizált világ gazdaságban már nincs értelme a szervezetnek.
Azonban sok ország számára az IMF vezetőségi tagság a fontosság és a befolyás egyik fontos szimbóluma.
