A svájci privátbankokról szóló legújabb elemzések is figyelmeztetnek arra, hogy a kisebb piaci résztvevők a költségek növekedésére és a beáramló eszközök csökkenésére számíthatnak.
A svájci vagyonkezelési iparágat erősen szorongatják az adókerülés elleni globális keresztesháború, a szabályozások szigorítása okozta költségek az egyre óvatosabb befektetők miatt csökkenő nyereség, írja a swissinfo.
A svájci bankokat ugyanúgy megviselte a pénzügyi válság, mint a külföldi konkurenseket, az általuk kezelt összeg ötödével csökkent 2008-ban, míg tavaly a jobb feltételek 8.4 százalékos emelkedést hoztak.
De Svájc is megszenvedte, hogy az offshore vagyonok oroszlánrészét az alpesi országban kezelik. A globális és összehangolt támadás az adókerülők ellen és az adóamnesztiák miatt hatalmas összegeket vontak vissza Európába és az Amerikai Egyesült Államokba.
A svájci bankokba áramló pénz 2009-ben egy százalékkal előzte meg az azt megelőzőt. Ennek a summának a nagy része a feltörekvő ázsiai és dél-amerikai piacokról érkezett, valamint az egyre fontosabb onshore műveletekből.
A PricewaterhouseCoopers (PwC) felmérése, amelyben 111 bankot kérdeztek, elég szomorú képet fest a kisebb szereplők helyzetéről (amelyek legfeljebb 2 milliárd svájci franknyi vagyont kezelnek) és még a közepes nagyságú pénzintézeteknek sincsen lehetőségük költségcsökkentésre vagy nagyobb arányú külföldi onshore műveletekre.
A PwC szerint a megfelelés az új banki és adózási szabályoknak 10-30 százalékos többletköltséggel jár. Ráadásul a külföldi onshore üzlet infrastruktúrájához szükséges munkaerő felvétele is csak a nagy bankok számára elérhető.
Azonban a svájci magánbankolás (private banking) még mindig nagyon vonzó az ország vagyonkezelési hagyományai miatt. A PWC elemzői szerint kelet-európai, közel-keleti, ázsiai és latin-amerikai befektetők minden bizonnyal örömmel jelennek meg a közeljövőben Svájcban.
“Arra számítunk, hogy fokozott konszolidáció vár a kis és közepes nagyságú bankokra”, áll az elemzésben. ”
Főleg azok a kis bankok számolhatnak kihívásokkal, amelyek a határokon átnyúló üzletekkel foglalkoztak.”
Egy évvel ezelőtt a KPMG és a st. galleni Svájci Banki Intézet felmérése is ugyanerre a következtetésre jutott.
Azonban a magánbanki szektor megtizedelődésére még várni kell, mert a külföldi vásárlók egyelőre kivárnak.
Megfigyelők szerint ennek oka az, hogy abban reménykednek, hogy a problémák miatt csökkennek az árak. Számos svájci magánbank azonban elutasította a konszolidáció lehetőségét, mert szerintük a kisebb játékosok mozgékonyabbak, képesek az alkalmazkodásra és az alkalmazkodásra.
Néhány bank már olyan területekre merészkedett, mint a fenntartható vagyonkezelés, valamint a sport és szórakoztató ipar celebjei által megkeresett vagyonok kezelése.
A svájci pénzügyminisztérium pedig közben azon dolgozik a bankszektor közreműködésével, hogyan lehet az országban kezelt külföldi vagyonokra úgy forrásadót kivetni, hogy ne számítson adókerülésnek és a banktitok is megmaradjon.
A Helvea ügynökség becslése szerint a svájci bankokban tartott 836 milliárd svájci frank értékű európai eredetű vagyon nyolcvan százalékát nem jelentették be az illetékes adóhatóságoknak.
Jelenleg a svájciak Németországgal tárgyalnak adózási ügyekben és várhatólag még ebben októberben megállapodnak. A német ügyfelek ráadásul folyamatosan viszik ki a pénzüket Svájcból, mióta a svájci bankokból lopott ügyféladatokat adnak el az adóhatóságnak.
Svájc azt javasolja, hogy forrásadót vetnek ki a német ügyfelek betéteire, majd az adót átadják a német adóhivatalnak.
Egy ilyen lehetőség megmentené a svájci offshore bankolást, főleg ha más országokkal is sikerülne megállapodni.
Kapcsolódó cikkek:
Számozott bankszámlákat nyitnak a diszkrécióra vágyó ügyfelek
